Az elmúlt években mióta a textiliparban dolgozunk,számtalan alkalommal kaptuk azt a visszajelzést, hogy azért nincs szükség a termékre mert nem pamut és mint „MŰSZÁL” ez bizony környezetszennyező és ezzel az ügyfél nem tud azonosulni.
Egy darabig úgy voltunk vele, hogy elmondjuk az ügyfélnek amit tudunk,de többnyire az lett a vége, hogy csak azért mondjuk el a természetes szálak negatív oldalát, mert el akarjuk adni a műszálat mert nincsen technológiánk a pamut megnyomtatására és ezért ki kell találnunk valamit.
Hál’ Istennek úgy hozta a sors, hogy mostmár VAN technológia a kezünkben amivel meg tudjuk nyomtatni a természetes szálakat is, így elérkezettnek látom az időt, hogy végre leírjam miért is sunyi a textil ipar és miért hibás az évek alatt a fejünkbe ültetett tézis miszerint a pamut na meg pláne a BIOPAMUT ( húúúú ) sokkal kevésbé környezet károsító mint a polyester.
Kezdjük a legelején.
Egy kis történelem:
„A gyapot egyike a legősibb növényeknek, amelyet az emberiség termel. Dél-Amerikában és Indiában több ezer évvel ezelőtt is voltak már gyapotültetvények. Mexikói barlangokból 7000 évesnek becsült, Indiában kb. 5000 éves pamutszövet-maradványok kerültek elő, de ismerték és használták a mai Peru területén, a Nazca és a Moche kultúrában is.” wikipedia.
A lényeg a lényeg baromi régi susnya, és mikor elkezdték iparilag előállítani akkor rájöttek hogy ÓRIÁSI LÓVÉ VAN BENNE! ( amcsi rabszolgatartó ültetvények? 12 years to slave. ajánlom megnézésre 🙂 )
Manapság leginkább India és Kína uralja az alapanyag gyártását, de a gyapot termesztés elég jelentős része az USA-hoz valamint a közel-kelethez köthező.
Manapság:
Mivel BAROMI SOK AZ EMBER EZEN A PLANÉTÁN,igen így csupa nagybetűvel, így az igény is hatalmas nagy a ruházati cikkekre. Mezei kis gyapot gumó nem fog annyi szálasanyagot szolgáltatni amennyire szükség van, ezért az okos modern ember elkezdte megbuherálni a biológiát. Mivel kell a hely az ültetvénynek, ezért ugye megborul az ökoszosztéma, jönnek a bogarak,meg gombák meg bacik az ellen meg ugye mindenféle növényvédő szerre szükség van.
Na de nézzük kicsit kevésbé konyha nyelven.
A gyapot nagyon fogékony különböző baktériumos és gombás megbetegedésekre, amik ellen ültetéskor a mag növényvédő szeres ( vegyszeres… ) kezelésével valamint permetezéssel tudnak védekezni. Számos rovar is jellemző élősködője a növénynek, ami szintén indokolja ( indokolja??? ) az újabb vegyszeres kezelést, ezúttal élősködők ellen.
Érdemes tudni, hogy a föld széndioxid kibocsátásának kb 10%-át a textilipar adja! A gyapot termesztés a TELJES GLOBÁLIS MEZŐGAZDASÁG rovarirtó használatának a 25%-ért és a növényvédő szerek használatának 10% felelős! Ez a rovarirtó nem csak a gyapot élősködőig nyírja ki, hanem az ő természetes ellenségeiket is. Ergo nem lesz aki megzabálja a kis mocskokat, mégtöbb kemikáliával kell megöntözni a növényeket. A növényvédő szerek amiket a gyapot termesztésnél használnak a legveszélyesebb vegyszerek közé tartoznak amikkel találkozhatunk a mindennapok folyamán. Egy farmernaci-póló kombóhoz nagyságrendileg 1,5 kiló gyapot szálasanyagra van szükség. Ehez ha teszemfel nem génmódosított gyapotból készül akkor kb 450 GRAMM műtrágya kell! NAGYON HARDCORE! Értem én hogy csúnya rossz polyester hogy sokára bomlik le meg füstöl a gyár mikor csinálják… de banyek, konkrétan szánt szándékkal MÉRGEZZÜK A TALAJT ÉS AZ IVÓVIZET, mérgezzük saját magunkat azzal hogy gyapotot termesztünk ipari léptékben! Szóval hacsak nem termesztik a gyapotot valami fenntartható gazdaságban, vagy ökoekobio módon akkor még mielőtt bármi történne vele már felvéshetjük a számlájára a peszticideket, rovarirtókat és a műtrágyák használatát.
Folytassam? Még csak a növényt nevelgetjük, még nem szedtük le, és nem kezdtük el feldolgozni…
A gyapotból pamut anyag lesz… ( az ökoekobio elmélet eddig tartott. Okézom, érkezik a gyapot fenntartható gazdaságból érkezett, – az össz növényi szálas anyag kb 1,8%-a bio vagy fenntartható gazdaságban előállított alapanyag… ugye Te sem hiszed el hogy kb. 1,5x-ös áron TÉNYLEG 100% ökoekobio anyagot kapsz a sarki méteráruban? – de a kikészítés sajnos pontosan ugyanúgy működik az ökoekobio pamut esetében is mint a csúnya rossz, rákkeltő műtrágyával növelt gyapot esetében! )
- Fonal gyártás: Összegyüjtjük a rostokat ( legyen az len, bambusz, gyapot, stb ) ezekből fonalat kell csinálni. Ez gyakorlatilag egy mechanikus lépés ( lenne ) és magabiztosan mondhatnánk, hogy itt tutira nincsen semmi sumákság… DE VAN :))) ahhoz, hogy a rost elég szilárd maradjon és ne súrlódjon a fonás közben úgynevezett fonó olajat kell hozzáadni, ami többnyire valamilyen kőolajszármazék.
- Textil gyártás: Annak esetében, hogy megakadályozzák a textil gyártása közben a fonal törését, a súrlódást és erősítsék a fonalat különböző kenőanyagokat ( kőolajszármazék ) és vegyszereket, oldószereket adnak hozzá. ( lúg, sav, minden mi szem szájnak és szálvastagságnak ingere 🙂 )
- Előkezelés: nem, ez nem az még ami nyomtatás előtt van 🙂 Ez csak azt teszi lehetővé, hogy egyáltalán bármire is tudjuk használni az anyagot. Ilyen pl az előző lépések során szerzett kenőanyagok és vegyszerek kimosása ( mosószerek,oldószerek ), az anyag egységesítéséhez erősítéséhez használatos enzimek, az anyag természetes szálaiból származó zsíros, viaszos foltokat, molekulákat bázisokkal, oldószerekkel távolítják el, fehérítik, mercelizálják ( ez lúg ) karbonizálják ( ez eltávolítja a vetőmag hüvely maradékokat és egyéb növényi maradványokat , de amúgy ez pl sav :D)
- És itt végre elérkeztünk oda hogy megkapjuk MI a textilt, és végre belemártogathatjuk újabb vegyszerekbe hogy élénk legyen a színe, hogy tartós legyen a nyomat mosáskor, hogy kopásálló legyen stb. Igen, sajnos ez is vegyszerekkel történik.
- Aztán még meg is nyomtatjuk, igazából a festék sem egy szerda esti kellemes zöldtea 🙂
- Aztán eljut hozzád az anyag, nagyon örülsz neki, és bevágod a mosógépbe jobb esetben mosódióval vagy valami alternativ tisztítószerrel, roszabb esetben valamilyen mosószerrel, tablettával.
Nem ördögtől való a pamut, sose mondtam, imádom és szeretem. De korántsem jelenteném ki, hogy jobb mint a polyester. Igen, tudom hogy a polyestert is le kellene vezetni, onnantól hogy a földet kizsákmányolva kibányásszák a kőolajat és füstölnek a gyárak meg minden… De számos kezelés és számos lépés ami a pamut és egyéb természetes alapú textileknél elengedhetetlen az a polyesternél szükségtelen.
(VANNAK!!! az emberre ártalmatlan vegyszerek, amik gond nélkül átmennek a GOTS és az oekotex rostáin is. Az általunk használt vegyszerek is kizárólag ilyenek, a festékek is kizárólag ilyenek. Lelkiismeretfurdalás és pánik nélkül túrok könyékig az előkezelőbe és eszek néha narancsot festékes kézzel 😀 nem halunk bele! De tudni kell a létezásükről. Mi a hulladék vegyszereket ( festékhulladék, előkezelő hulladék ) minden esetben a hatályos jogszabályok szerint semmisítjük meg( illetve nem mi, hanem egy erre szakosodott cég… ). De nem mindenki fordít erre időt erőt energiát… )
Gondolj bele, szublimációval leveszel a polcról bárhonnan random fehér polyestert, hozzám vágod és meg tudom nyomtatni neked. Pamut esetében felteszek nyomtatás előtt egy vagon kérdést, aminek a 80%-ra maga a nagyker ahol vetted az sem tud válaszolni. Mert nem lesz jó bármilyen fehér pamut anyag. Mert ha 50-50% kevert szálas akkor a polyester szálakat a pigment nem fogja be. Ha pigmenttel festett fehér és nem fehérített fehér akkor jó eséllyel az alapanyag ledobja a mi festékünket. S még sorolhatnám. Gyártásához minden esetben valamilyen növényt kell meggyilkolni ( én a salátákkal vagyok! együnk követ! ) illetve ez azért sántít. Van egy ausztrál cég akik bedarálják a textilhulladékot és fonalat csinálnak belőle! MENNYIRE MENŐK!!!! Ki akar velem ilyen vállalkozásba fogni? Imádnám. A polyester gyártásához elég néhány ( jónéhány ) PET-palack 🤔
Az ÖKOtex és a GOTS minősítés egyáltalán nem biztosíték. Szeretném azt gondolni, hogy ezt csak az én gyanakvó, összeesküvés elméleteket szövő agyam mondja, de mindkét esetben pillanatnyi állapotot néznek a minősítés kiadásakor, az audit évi 1 alkalommal van… A ténylegesen BIO biopamut jóval drágább mint a bárhol elérhető minősítéssel rendelkező alapanyagok! Ezek is jobbak mint a 300 forintos mintás textil Marikanéninél a Petőfi utcában… De általában az összetevők 5-40%-a ténylegesen bio gyapot.
Száz szónak is egy a vége. Jó a pamut! Jó az ökoekobiopamut. De nem jobb, csupán más mint a polyester. Egyik textil sem mindenható és egyik sem világmegváltó. Egyiknek sem kell különösebben nagy jelentősséget biztosítani. Nem fogod megváltani a világot akkor ha a fürdőruhád is GOTS-os pamutjersey. Nem minden fekete és fehér.
Én szívből remélem, hogy a tudomány előrehaladtával létrejönnek olyan szintetikus szálak amik lehetővé teszik a hulladék mennyiségének csökkentését. Hogy lehetőség lesz rá végre Magyarországon is, hogy felhasználják a szabászati hulladékot, hogy a gyapot termesztésnek legalább egy részét ki lehet váltani más, ökológiailag fenntarthatóbb technológiával.
Szeretném megélni, hogy gyökeresen megváltozik a textilipar. Mert csodálatos ez az egész, és mi borzasztóan szeretünk ezzel dolgozni.