Barion Pixel
Back

Pamut nyomtatás – egy korszak lezárult

2020-11-01. Ma elköltözött a pamut nyomtató rendszerünk. 

Bizonyára sokakat érdekelnek az okok, számos megkeresést is kaptunk ezügyben, szerettünk volna egy videó bejegyzést csinálni ennek kapcsán, de túl érzékenyen érint, így inkább leírjuk miért is döntöttünk a rendszer eladása mellett. 

A BloomTex Kft 2017-ben azért jött létre mert pályázni szerettünk volna egy pamutnyomtatóra. ( ez a pályázat végül nem jött össze, de a cég attól még ennek okán született, így remélem sejthető, hogy ez a szolgáltatás, ez a rendszer mennyire szívügyünk, mekkora álmunk volt – és az mind a mai napig )
2019-ben végül saját erőből vásároltuk meg először a pamutnyomtatót, majd az előkezelőt végül a gőzölőt, így létrehozva Magyarország első igazi és jó minőségű pigmentes pamutnyomtató rendszerét. 

Az elmúlt 1,5 évben, mióta a rendszer nálunk volt összesen 4000 négyzetmétert nyomtattunk vele. Ez kb 2500 folyóméter. Ennyire nem volt kereslet a kis szériás egyedi pamutnyomtatásra, és bár mi magunk sem hirdettük rommá a szolgáltatást, ez már magában elég lett volna, hogy ne öljük bele tovább az időt, erőt, energiát ebbe a szolgáltatásba… De ez lett volna a legkisebb gond. 

Az utóbbi néhány hónapban nagyon bizonytalanná vált a festék beszállítása ( ez a gyártó hibájából történt, sajnos semmilyen befolyással nem bírtunk rá ) A nyomtató festéke 1 év szavatossággal készül. Volt olyan tinta amit úgy kaptunk meg, hogy 2 hónapon belül lejár. Amint lejár a festék chip-je a nyomtató letilt, és se előre se hátra. 4×2 l festék állt itt a nyomtató mellett ( fél színek ) amiket csak a chip miatt rendeltünk meg, mert az előző lejárt, letiltott a gép… A festék ára netto 120-150 €/l. Ebből következik a következő ok. 

Ahhoz, hogy ezzel a fejjel ezzel a programmal tökéletes nyomatot tudjunk létrehozni igen magas festékfogyasztás társult… Volt olyan grafika ami négyzetméterenként 100-120 ml festéket fogyasztott.

Akadozó, bonyolult, hosszadalmas rendelési folyamat. A drága festékből kifolyólag minden egyedi nyomtatásnál külön kellett festék költséget számolnunk, ezzel a megrendelőket is magunkat is plusz köröknek tettünk ki. De még mindig ez volt a leggazdaságosabb megoldás, ha nem akartuk hogy a legkisebb fogyasztású grafika is 6-7000ft/m áron fusson. ( ahogyan az a külföldi konkurenciáinknál bevett gyakorlat… Így már mi is értjük miért ) 

Alapanyag. A textiliparban párszáz méterrel senki vagy. Különösen akkor ha nem olyan anyag kell amit egyszerűen leemelsz a röltexben a polcról, hanem speciálisan nyomtatásra előkészített, fehérített vagy natur anyagról beszélünk. Legtöbb anyagunkat külföldről importáltuk, mivel itthon nem elérhető olyan minőségű és kikészítésű alapanyag ami megfelelt volna a kritériumoknak. Külföldről viszont nagy mennyiségben kell behozni az anyagot, hogy a szállítás és a textil ára is megérős legyen, így többszáz méter állt raktáron ( A fentiek fényében teljesen feleslegesen, hisz hiába voltak különlegesebbnél különlegesebb anyagok, a kutyának nem kellett ) Néhány métert befűzni rendkívül veszteséges, így  mikor valaki ritkábban használt anyagot vásárolt vagy mi tettünk mellé kényszerből valamit, vagy számoltunk a minimum 3-5 méter leesővel 

Kreativitás hiánya. Két kezünkön meg tudjuk számolni azon vállalkozók és ügyfelek számát, akik ki tudták használni ezt a szolgáltatást, és egyedi terméket hoztak létre vele. Ezek a viszonylag drága textilek nem azt a funkciót látják el mint a 900 ft-os lila pöttyös a sarki textilboltban. Végtelen lehetőséget rejtett magában ez a technika, és itt állt teljesen kihasználatlanul. 

A fentiekből adódott a gondolat, hogy mivel a gépen le fog járni a garancia, addig kell elkezdeni gondolkodni az eladásán, ameddig a garancia miatt jó áron lehet értékesíteni. És ha a nyomtatót eladjuk akkor megy vele az egész rendszer. Hiszen ha egy ennél nagyobba lépünk át ( ami ugye a fentiek fényében nem lenne indokolt… ) Az előkezelő és a gőzölő kicsi lenne hozzá. Elméleti síkon beszélgettünk erről egy ismerőssel, aki révén pár nappal később érkezett a rendszerünkre egy olyan ajánlat, amire bár fájó szívvel, szinte azonnal rábólintottunk. Hiszen havi pár(tíz) méterért teljesen felesleges, hogy fizessük a gépek lízingjét, teljen a garancia idő és ketyegjen az óra a festékekben, álljon a tőke a textilekben és az előkezelőkben.  A gépek üzemeltetése teljes embert kívánt, ez többnyire Dávidra hárult, akinek a hétvégéből 1 napja mindig azzal telt, hogy a gépek között szaladgált, hogy mindenkivel minden rendben van e. Egyszóval egyszerűen belefáradtunk. Bármekkora szerelem, bármekkora beteljesült álom volt ez a rendszer, egyszerűen a belefektetett időt és energiát, na meg nem utolsó sorban pénzt egyáltalán nem érte meg. 

Eddig is próbáltunk minden helyzetből a legtöbbet kihozni. Vannak terveink a jövő évre. Szerepel benne az is, hogyha jön egy jó lehetőség újból lesz pamutnyomtatónk. De csakis olyan, ami olcsóbb de jobb minőségű festékkel tökéletesen ki tudja szolgálni a kiskert, és képes a teljesen automatikus felügyelet nélküli működésre. Mi nem hiszünk abban, hogy ebbe a pici országba kellene még egy reaktív rendszer. Reaktív technológiával nem is lehet gazdaságosan kiskereskedelmi mennyiséget gyártani, hisz egy ciklus energia és vízfelhasználása nagyon nagy. Ezt a technológiát úgy gondolom képesek voltunk/vagyunk kimaxolni, ha a jövőben újra kezdjük valószínűleg pigmentes rendszert építünk majd. De ez egészen biztosan nem 1-2 hónapon belül várható.