Véleményem szerint a bolyhosodáson rugózni nettó tömeghisztéria.
De kezdjük az elején.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a szösz.
De mi is az a kicsike, idegesítő labdácska, ami milliószám megjelenik a ruhánkon használat során.
Egy textil gyártásakor vannak feszesebb és kevésbé feszesen sodort szálak. A lazább szálon a kilógó pelyhek, pihék, szöszmöszök úgy döntenek, hogy csapnak egy világraszóló házibulit, míg nem vagyunk otthon. Na, ebből lesz a boholy, bolyhos ruha, szöszös, csúnya, rommá hordott, elhasznált, stb., kinek mi.
Attól, hogy egy anyag bolyhosodásra adja a fejét, korántsem biztos, hogy rossz minőségű.
A szövetek például sokkal kisebb valószínűséggel fognak kibolyhosodni, mint a kötött-hurkolt kelmék, sőt! a nagyi által kézzel kötött biogyapjú pulcsi, egy legolcsóbb, egy falas jerseyhez képest egyenes út a diliházba.
Miért nem bolyhosodik minden anyag? Nos, itt a kiképzés, az elő- és utókezelés, a szövés/kötéstechnika, a szálminőség, az alapanyag minősége, az anyagösszetétel, stb. és még millió tényező közbeszólhat. De ez előbb-utóbb mindenkit utolér. Egy anyag sem örök életű.
A speciális szerekkel kezelt anyagok tovább bírják, hosszabb ideig maradnak szép, egyenletes felületűek. A szorosan sodrott szálakkal ugyanez a helyzet, bár velük az a bibi, hogyha nem kiemelkedő minőségű alapanyag alkotja őket, akkor bizony durva a tapintásuk.
Olyan ez mint az az ábra, tudod, ahol azt mutatják be, hogy:
– a jó és olcsó munka sokáig tart ,
– az olcsó és gyors munka nem valószínű, hogy jó,
– és a jó és gyors munka, na az nem olcsó 🙂
Nézzük ezt bolyhos textilre lefordítva:
– Ha egy olcsó textil puha is és nem is bolyhosodik, akkor az bizony vegyszeresen van kezelve. Nem kicsit, inkább nagyon.
– Ha egy olcsó textil nincs vegyszeresen kezelve ( honnan tudod hogy nincs? 😀 ), akkor olyan szorosan sodrott szálakból van készítve, hogy ezzel az erővel csiszolópapírt is hordhatnál.
– Ha egy textil bizonyítottan mentes mindenféle vegyszertől ( hiszem ha látom… ) és még puha is, mint a frissen felrázott „bébikacsatollpárna”, akkor az kb megfizethetetlen… Legalábbis a mezei halandónak.
De ne csüggedj! A bolyhosodás nem a Sátán unokahúga. Minimális energiabefektetéssel és egy 100 forintos eldobható borotvával is vadiújjá varázsolhatsz egy bárányt megszégyenítően bolyhos ruhadarabot. Amúgy a kereskedelemben milliószám vannak boholytalanító/boholyirtó/bolyhölő elemes gépek 😀 Textilborotva? Vagy valami hasonlóan elmés magyar neve van.
 |
Minél lazább egy anyag, annál kíméletesebb eszközzel érdemes harcba indulni a bolyhok ellen. Kötött pulcsik, kardigánok esetében kezdjünk kézzel, majd ollóval. Távolítsuk el a nagyobb gubancokat. Ha ezzel megvagyunk és még szeretnénk finomítani a dolgon akkor… |
| …fésüljük meg az anyagot. Óvatosan, egy sűrű fogú fésűvel, a kisebb gömböcskéket is el tudjuk távolítani egy kötött pulcsi felületéről. |  |
 |
Ha a kelménk vékonyabb szálakból, bordácskákból áll, akkor nekimehetünk elektromos textilborotvával. Ebben a tündibündi kis szerkezetben általában 3 db pici penge van, amit egy forgó motor hajt meg. A kis cucc összegyűjti a szöszöket. Érzékenyebb lelkivilágúaknak a művelet után érdemes felkeresni orvost, gyógyszerészt 😀 |
| Végül, de nem utolsó sorban, a borotva. Klasszikus, cserélhető pengés, vagy eldobható, legalapabb, legminimálabb. Lehetőleg ne apuka arcápolós, gondolatolvasó gilette-jét használjuk. |  |
Ha egy textilt kedvelsz, mindegy, milyen okból kifolyólag, akkor próbáld meg megmenteni. Ez környezetvédelmileg is pirospontos cselekedet. Meg hát a nagyit se tesszük ki a ház elé, mert odaégetett egy vájling szilvásgombócot…. Na jó, de, akkor lehet, hogy kiteszem… 😀
Vannak olyan textilek ( mint pl. a polár ), aminek munkaköri kötelessége bolyhosodni. Na, persze nem végletekben beszélünk, de minél hosszabb „szőrű” egy anyag, annál jobban fog bolyhosodni. Cserébe ölelős és puha és fincsi és nyamm.
Na, akkor nézzük, esetünkben mi a helyzet a bolyhosodással?
Sajnos több visszajelzés is érkezett, hogy bolyhosodnak az anyagaink. Igen, bolyhosodnak. Ha kifordítva mossuk a belőlük készült terméket, akkor kicsit talán kevésbé. De a bolyhosodás ki fog alakulni a használat során. Súrlódás, dörzsölés hatására, a rendszeres mosás következtében, ha „taylor swiftezünk” ( LOL 😀 ) a betonon… stb. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a szublimációs technológia ( minden mással ellentétben, de erről egy másik történet alkalmával mesélek majd ) a szál belsejébe vezeti a festéket, így a borotválás, boholytalanítás nem fog ártani a nyomatnak. Na jó, azért ne told túl, az ecetes ollót nem éli ám túl a szublimációs nyomat sem, meg azt sem ha felgyújtod mérgedben 😀 de a körültekintő és alapos borotválást igen 🙂 Sem az anyagot, sem a mintát nem károsítja a boholymentesítés 🙂 Ahhoz, hogy puha és jó minőségű textileket vehessünk fel a kínálatunkba, valamit be kellett áldozni.
Részünkről ez volt az áldozat, hogy vannak olyan anyagaink ( nem mindegyik ), amik bolyhosodnak.
– Cserébe pamut belsővel rendelkeznek, ezzel áthidalva a problémát, hogy érzékenyebb bőrűek ne tudják használni anyagainkat.
– Cserébe puhák. Nagyon puhák. Puhák, mert kimondottan micro vékonyságú szálból készülnek, aminek sérülékenyebb a felszíne.
– Cserébe tartós rajtuk a nyomat. Nem kopik ki, nem kopik le a festék a 20., 30. mosás alkalmával sem.
Remélem számotokra is érthetővé vált, miért érzékeny téma ez nekünk. Nem önvédelem. Csupán tény, hogy a bolyhosodás egy kiküszöbölhetetlen tényező, és az anyag egyéb jó tulajdonságaihoz képest nem túl nagy áldozat.